Menü Bezárás

Szigligeti Alkotóház

Az alapítás éve: 1952
Tulajdonos, fenntartó és működtető: Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.
Helyszín. levelezési cím: 8264 Szigliget, Kossuth Lajos u. 17.
Alkotóház-vezető: Balassa Andrea
Telefon: +36 87 461 014
E-mail: szigliget@alkotomuveszet.hu

Szigliget Veszprém megyében, a Tapolca–Keszthely–Badacsony háromszögben helyezkedik el. Az alkotóház a település legnevezetesebb épülete – 1785-87 körül épült klasszicista stílusú kastély. A Tóthi Lengyel-, majd a Puteani, végül az Esterházy-család szigligeti uradalmának központja volt. Első bővítését 1730-ban Puteani József gróf végeztette, aki a szabadságharc után angolkertet épített köré.  A következő bővítést Esterházy Pál 1914-ben Eduard Thumb és Carl Badstieber bécsi építészekkel terveztette meg, s a felújítás-bővítés a következő két évben el is készült.
A kastélyt a II. világháború után államosították. 1947-48 között az Állami Gazda- és Gazdaasszonyképző Iskola működött benne, majd 1952–ben az Irodalmi Alap tulajdonába adták az épület. Vezetője, Bölöni György Kossuth díjas író, publicista kezdeményezésére a következő évtől kezdődően alkotóházként működik. Kezelője a rendszerváltásig a Népköztársaság Művészeti Alapja volt, ma pedig a MANK, amelynek a tulajdonába került. A legutóbbi teljes felújítást 2015-2015 között már a Mank  végeztette.

Az L- alakú kastélyt európai hírű arborétum veszi körül szobrokkal, patakkal, mesterséges tóval és több mint 520 féle növénnyel, köztük az ország egyik legnagyobb fenyőgyűjteményével. Természetvédelmi terület, mely a kastéllyal együtt műemléki védelem alatt áll.

A Szigligeti Alkotóházat kezdetben írók és költők látogatták, 1968–tól azonban, amely évben a Művészeti Alapokat összevonták, képző- és iparművészek, valamint zenészek is igénybe vehették. A környék látnivalói és természeti szépsége, valamint a nyugodt alkotókörülmények miatt a művészek egyik legkedveltebb helye lett. Szinte valamennyi jelentősebb hazai író vagy költő eltöltött itt hosszabb-rövidebb időt, köztük Örkény István, Zelk Zoltán, Kassák Lajos, Nemes Nagy Ágnes, Kolozsvári Grandpierre Emil, Szabó Magda, Nagy László, Pilinszky János, Németh László, Fekete István, Lázár Ervin, Weöres Sándor, Déry Tibor és Füst Milán, Orbán Ottó, Mészöly Dezső, Gergely Ágnes, Ágh István, Marsall László, Garaczi László, Háy János, Kántor Péter, Radnóti Sándor, Békés Pál, Makk Károly, Vámos Miklós, Csaplár Vilmos, Szemző Tibor, Dobai Péter, Varró Dániel és Harcos Bálint.

Szigligeten készült a Nobel-díjas Kertész Imre könyveinek nagy része, Csurka István és Szőnyi Ferenc több műve, és Spiró György is sok időt töltött az alkotóházban, mely a művészeken kívül számos nagy rendezvénynek is otthont adott, pl. a Szigligeti Nyár koncertjeinek, a József Attila Kör alkotótáborainak és a Nemzetközi Népi Építészeti Konferenciának. A nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején a képzőművészek közül gyakran alkotott itt Mauer Dóra a férjével, Gáyor Tibor szobrászművésszel, a filmesek közül Makk Károly és Fábri Péter, a művészeti írók, művészettörténészek közül pedig a 90-es évek közepéig S. Nagy Katalin.

A Szigligeti Alkotóház egész évben üzemel. Egyszerre 30 alkotót fogad. Szolgáltatásait a magyar alkotóművészek a Magyar Mecénás Programon (MMP) keresztül kedvezményesen, más vendégek pedig teljes áron vehetik igénybe.

Facebook