Menü Bezárás

Hódmezővásárhelyi Alkotóház és Művésztelep

Az alapítás éve: 1953
Tulajdonos, fenntartó és működtető: Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.
Helyszín, levelezési cím: 6800 Hódmezővásárhely, Virág utca 3.
Az alkotóház vezetője: Rapcsák Katalin
Telefon: +36-62-245 482 és +36-20-852 7763
Fax: +36-62-245 482
E-mail: hmvh@alkotomuveszet.hu

A hódmezővásárhelyi Alkotóház belső udvara terasszal
Az Alkotóház művésztelepének épülete
A Hódmezővásárhelyi Alkotóházat és Művésztelepet a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft.(MANK) működteti tulajdonosként. A MANK legfőbb célkitűzése, hogy hatékony művészeti szolgáltatási rendszert építsen fel. Magyar Mecénás Programján (MPP) keresztül a művészek jelentős támogatással, a teljes ár 40 százalékáért vehetik igénybe.

Az Alkotóház a belváros szívében, régi békebeli, polgári hangulatban, műemléki környezettől körülölelve fogadja az alkotni vágyó látogatóit. Öt szoba, társalgó, egy műterem, valamint jól felszerelt konyha áll a művészek rendelkezésére. Az épülethez tartozik egy hangulatos belső kert. A hálószobák két ágyasak, többnyire 18-19. századi bútorokkal berendezve. Az intézmény másik egysége a Kohán György utcai Művésztelep, ahol műtermes lakást lehet bérelni.

A Hódmezővásárhelyi Alkotóház és Művésztelep intézményessé válásának kezdete Kurucz D. István festőművészhez fűződik, aki a Tükör utcai szülői lakóházát 1953-tól vendégművészek rendelkezésére bocsátotta. Az intézmény első vezetője 23 éven át Almási Gyula Béla városi tisztségviselő és festőművész volt. A Művésztelep korábban azt a kollektív műtermet használta, amelyet Plohn József fotográfus hagyott a városra azzal a kikötéssel, hogy fiatal tehetségeknek szolgáljon műteremként. A Plohn-házat később városrendezési okok miatt szanálták és újat építettek helyette. Az új létesítmény 2012-ig a Művészeti Alap kezelésében volt. Olyan művészek használhatták mértéktartó havi térítési díj ellenében, akik nem rendelkeztek saját műteremmel.

A Művésztelepet az 1950-es években – helyi kezdeményezésre – nyaranta a Budapesti Képzőművészeti Főiskola növendékei vették birtokba kötelező gyakorlatukhoz, melyet Szabó Iván szobrászművész vezetett. A nagy érdeklődésnek köszönhetően hamar kicsinek bizonyult, így 1963-ban a Virág utca 3. szám alatti házzal bővült. 1976-tól 2005-ig Fodor József festőművész és felesége, Zsuzsanna volt, azóta pedig Rapcsák Katalin a vezetője.
A központi támogatás, majd a művésztelep megszűnésével az alkotóház kihasználatlanul állt volna, ha a városvezetés nem indította volna el 1998-ban a szimpóziumok (kerámia-, fotó- és festő művésztelepek) sorát.

A Virág utcai Alkotóház a „vásárhelyiség” megőrzésének fontos helyszíne lett. Felújításakor a homlokzat kialakításánál meghagyták a helyi művészek által tervezett kerámiákat, melyek a ház belső tereinek is díszítő elemei. A kapualj 1900-as évekbeli díszítése szintén megmenekült a pusztulástól. A kihasználatlan romos pince közösségi térré alakításához ezer darab régi vásárhelyi téglát, köztük 40 féle pecsétes téglát gyűjtöttek össze.

Az Alkotóház és Művésztelep 2016-ban teljesen újjászületett, és új közösségi tere révén új funkcióval bővült. Ma már négy műterem várja a művészeket, amelyekből háromra kedvezményes bérleti díj fejében pályázni lehet, a negyedik pedig közös műteremként funkcionál. A kiadatlan műteremben kiállításokat rendeznek az Alkotóházban megfordult művészeknek. Mód van szövőszék és rézkarcnyomógép használatára is.

Az Alkotóház a vásárhelyi művészeti élet fontos epicentruma volt és maradt.

Facebook