Gyulai Művésztelep
Az alapítás éve: 1969
Fenntartó és működtető: Gyulai Művésztelep Egyesület
A művésztelep helyszíne: Erkel Ferenc Gimnázium Kollégiuma,
5700 Gyula, Bodoky utca10.
Szakmai vezető: Albrecht Júlia képzőművész
Levelezési cím: 2235 Mende, Dózsa György út 73.
Tel.: +36-30-261 8865
E-mail: [email protected]
Más kapcsolattartó személy: Vancsura Rita képzőművész
Tel.: 20-24/26 392
E-mail: [email protected]
Honlap: www.gyulaimuvesztelep.hu
Első vezetője, szervezője és a telep arculatának kialakítója Tóth Tibor festőművész (1923-2004) volt. A művész a saját tanítványainak keresett helyet, hogy a műtermi alkotáson kívül a plein air festést is megtanulják. A nyári alkotómunka feltételeit megteremtő várossal olyan sikeresnek bizonyult az együttműködés, hogy a tanítványok nyaranta három héten át ma is együtt alkotnak Gyulán. Az alapító művésztelep vezető halála óta a művésztelepet a Gyulai Művésztelep Egyesület szervezi és működteti, szakmai vezetője az Egyesület elnöke, Albrecht Júlia keramikus és festőművész.
A művésztelep a nagybányai festőtelep munkamódszerét vette át: az alkotók délelőtt műteremben dolgoznak – modell után rajzolnak, festenek és mintáznak. Ebéd után kétórás krokizás következik, ugyancsak élő modell után, majd a fényviszonyok függvényében a szabadban alkotnak.
Az alkotómunkával párhuzamosan szabadegyetem is működik a művésztelep mellett, amelyen részt vehetnek a telep tagjain kívül a város képzőművészettel foglalkozó lakói is.
Az Egyesület fontosnak tartja, hogy a művésztelep által képviselt és létrehozott értékek megjelenjenek a város kulturális életében. Ennek érdekében mindent megtesz azért, hogy a művésztelepen folyó alkotó tevékenységet széles körben megismertesse a művésztelep eredményeinek, résztvevőinek és gyarapodó tárlatainak az aktív propagálásával. A művésztelep működését szintén az Egyesület dokumentálja, emellett kiadványokat, katalógusokat ad ki és művésztelepi honlapot működtet. Szoros kapcsolatot tart a helyi állami, társadalmi és kulturális szervekkel, szervezetekkel, illetve az országos szakmai szervezetekkel, és segíti Gyula város testvérvárosi és más kulturális kapcsolatait. Az Egyesület társadalmi szervezetként, pályázati és szponzori támogatások megszerzésével járul hozzá a művésztelep hatékony működéséhez.
A Gyulai Művésztelep kivételes az országban abból a szempontból, hogy hűen őrzi a művésztelep 1960-as években kialakított profilját, azaz a klasszikus természetelvű látásmód szerinti alkotó munkát tekinti ma is alapfeladatának. Az önállóan alkotó alapító- és törzstagok, valamint a meghívott művészek alkotómunkáján kívül nagy figyelmet fordít arra, hogy a művésztelepi szabadiskolában résztvevő fiatalokat bekapcsolja a telep életébe. Az itt folyó munka komoly lehetőség a művészeti egyetemekre készülő fiatalok számára. A műtermekben tökéletesíthetik rajztudásukat, és a személyre szóló korrektúra mellett módjuk van az idősebb művészekkel való konzultálásra s a művek kölcsönös véleményezésére.
A szorosan vett szakmai munkán kívül művészettörténeti és társadalomtudományi előadások is részét képezik a telep életének, melyek nyitottak az érdeklődő városlakók számára, így alkalmat teremtenek arra is, hogy személyes kapcsolatok alakuljanak ki a művésztelep tagjai és a városban élők között. Ilyen alkalmak a telepi időszakot lezáró vázlatkiállítások is, amelyeken a művésztelep résztvevői a művésztelep záró eseményeként bemutatják a városban és környékén készült, új műveiket.
A Gyulai Művésztelep alkotóközösségét alapító és törzstagok alkotják: Albrecht Júlia, Balogh Gyula, Marosvári György, Lakatos József Péter, Lukács István, Rácz Katalin, Szabó Éva Mária, Szakáll Ágnes, Székelyhidi Attila, Szőke Sándor és Tömpe Emőke. Közel húsz éve rendszeres résztvevő Csíkszeredából Zsigmond Márton festő és Bara Barna szobrász, illetve Dietzingerből Doris Marschall, ők alapozzák meg a telep nemzetközi kapcsolatait. A munka a helyi gimnázium kollégiumának termeiben zajlik, a szállást is itt oldják meg.
A Gyulai Művésztelep a természetes látvány élményéből kiindulva vállalja a társadalmi környezet feltérképezését, szemügyre vételét, dokumentarista rögzítését. Az alkotások tájképek, csendéletek, életképek. A festészeti hagyományok őrzése és a múlékony jelen precíz megörökítése, valamint a személyes szakmai kiteljesedés foglalkoztatja az itt alkotó művészeti közösséget.
