Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep
Az alapítás éve: 1963
Tulajdonos és fenntartó: Hajdúböszörmény Város Önkormányzata
Működtető: Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep Közalapítványa
A művésztelep helyszíne: 4220 Hajdúböszörmény, Bocskai tér 4.
Tel., fax: +36-52-229 799, +36-20-560 3332
E-mail: sbmk@hbcom.hu
Szakmai vezető: Rácz Imre festőművész
Kapcsolattartó személy: Kupás Csilla szervezőtitkár
Tel.: 06 20 560 3332
E-mail: csillakupas@gmail.com
Honlap: www.hanema.hu
A Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep Magyarország legrégebbi folyamatosan működő nyári alkotótelepe. 1963-ban néhány helyi fiatal értelmiségi kezdeményezte a hajdúböszörményi Városi Tanács Művelődési Osztályán a megalapítását. Előzménye Boromisza Tibor hortobágyi festőtelepe, melyen 1928-ban Káplár Miklós és Maghy Zoltán hajdúböszörményi művész is részt vett, mielőtt a két világháború közötti gazdasági világválság nyomorúsága 1929-ben végleg elsöpörte. Az elődök a hortobágyi puszta különlegességét, az itteni emberek életét, sorsát kívánták megörökíteni, művészileg feltárni és felmutatni. Előttük is megfordult már a városban jó néhány kitűnő hazai festő a XIX. század közepétől, elsősorban a város képmegrendeléseinek a teljesítésére, majd a táj szépségének a megörökítésére, így volt mire építeni 1968-ban, az amatőrnek induló tábor professzionális művészeti alkotóhellyé való átalakításakor.
A Hajdúsági Művésztelep 1968-ban hármas célt tűzött maga elé: alkotási és bemutatkozási lehetőséget kívánt nyújtani a helyi, az elszármazott és a Kárpát-medencében élő képzőművészek számára; kapcsolatot kívánt építeni az európai, az Európán túli és a magyar képzőművészet között; rendszeres kiállítási lehetőséget kívánt teremteni a telep alkotói számára, valamint más országok képzőművészetének a bemutatására. A megújult művésztelep első vezetője, Székelyhídi Ágoston a legfontosabb feladatának azt tekintette, hogy az elszigetelt helyi értékeket beleépítse a művésztelep a város, a megye és az ország szellemi értékeibe”.
1964-ben az első képzőművész résztvevők Bíró Lajos, Bényi Árpád és Nagy Ernő, valamint debreceni és nyíregyházi festőművészek voltak. Hat évvel később már feltűntek a Kárpát-medence magyar képzőművészei is a nyári alkotótelepen. Az UNESCO 1970-ben bejegyezte a művésztelepet, aminek hatására a következő évtől keleten és nyugaton élő alkotók is jöhettek a kulturális minisztérium engedélyével. Fennállása negyvenötödik évéig a világ huszonhét országából ötszáztíz meghívott művész dolgozott a telepen, akiknek a záró kiállításai mellett legalább ötszáz olyan egyéni, tematikus és csoportos tárlatot is rendeztek Hajdúböszörményben, mely ugyancsak a művészkolóniához kötődött.
A művésztelep első székhelye a Városi Kultúrház volt. A helyi szervezést és a lebonyolítást Hajdú Endre, a művelődési ház igazgatója és Szabó László politikai munkatárs végezte. A tanács a telep tagjai részére ingyenes szállást és napi háromszori étkezést biztosított és fedezte a kirándulások költségeit is. A résztvevők jelképes összeggel, maguk is hozzájárultak a fenntartáshoz. Az alkotómunka az 5. sz. Általános Iskolában folyt, két héten át. Az amatőrök és a rajzszakkör vezetők, illetve rajztanárok bevonása miatt 1966-ban már 37 főre duzzadt a résztvevők köre, akiknek a munkáját két művész irányította, és a természet utáni tanulmányokhoz is alkalmaztak egy modellt. A kolónia művészeti vezetője Bíró Lajost követően Szlávik Lajos festőművész lett, akinek Nagy Ernő (Eger) és Tóth Tibor (Budapest) festőművészek segítettek.
A programot szabadban és műteremben való festés, krokizás, korrektúra, filmvetítések és előadások, valamint a környék megismerését szolgáló kirándulások jelentették, az előadásokon a város lakossága is részt vehetett. A működés új alapokra helyezése és gyökeres átalakítása óta a város az egyedüli fenntartója a művésztelepnek.
A Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep 1991 óta alapítványi formában végzi tevékenységét. Az alapítvány kuratóriuma évente 22-25 hivatásos alkotót kér fel művésztelepi részvételre. A meghívottak elsősorban festők és grafikusok, de alkalmanként más művészeti területek alkotói is részt vesznek a munkában, például textil-, fotó-, illetve szobrászművészek. A meghívottak egy-egy munkája a Hajdúsági Művésztelep Kortárs Galériájába kerül, melynek gyűjteménye több mint 1000 mai képzőművészeti alkotást tartalmaz. Egy másik munkát is felajánlanak a művészek, hogy az értékesítéséből származó bevétellel a művésztelep működési költségeinek a finanszírozását segítsék.
A kéthetes alkotómunkán túl a szervezők szabadegyetemet működtetnek, melynek keretében lehetőség nyílik arra is, hogy más művésztelepek is bemutatkozhassanak. Kiemelt cél, hogy a résztvevők és a helyi közösség folyamatosan tájékozódni tudjon a kortárs képzőművészet aktuális helyzetéről, a tudomány új eredményeiről, Hajdúság történelméről és a régió művészeti életéről. A művésztelep a Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola kollégiumában működik.
A vezetés évről évre újabb és újabb lehetőséget kíván teremteni arra, hogy Hajdúböszörmény város lakói és más érdeklődők, valamint a művészek gyakrabban találkozhassanak egymással: új rendezvényként nyílt napot tartanak, ilyenkor a jelen lévők betekinthetnek a művésztelep mindennapjaiba, benézhetnek a műtermekbe, beszélgethetnek az alkotókkal. Akciófestészetet rendeznek a város legforgalmasabb terén, hogy az alkotás fázisait látva kedvet kapjanak a járókelők a kiállítások meglátogatására.
A műveket korábban a Lektorátus, 10 éve a zsűrizésre jogosult művészek értékelik fel, a legkiválóbbakat a kuratórium Káplár Miklós-díjjal, valamint három további nívódíjjal ismeri el.
Az évek során a hazai és határon túli magyar művészek mellett számos ország művészei, például finn, svájci, amerikai, német, horvát, szlovák, cseh, lengyel, román, ukrán, izraeli, indiai, brazil képzőművészek is jelentősen hozzájárultak a telep alkotómunkájának színvonalas eredményeihez. Évente több alkalommal szerveznek a városban művésztelepi kiállításokat, s minden újabb művésztelep az előző Káplár-díjas alkotó önálló tárlatával nyílik. Emellett más városokban is nagyszabású tárlatokat rendeznek az itt folyó munka megismertetésére. Egyrészt azért, hogy a nagyközönség és a városba látogatók, illetve az országban mindenütt megismerjék a legkiemelkedőbb alkotókat és a szakma is gyakrabban találkozhasson a művésztelepi gyűjtemény egyes darabjaival, másrészt, hogy a Debreceni Egyetem Hajdúböszörményi Főiskolai Karának Parafa Galériájával együttműködve más résztvevők is bemutatkozhassanak Hajdúböszörményben.
A Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep jelentős integráló és szervező szerepet tölt be a régió képzőművészeti életében és megőrizte hagyományújító szerepét.
