Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep
korábban:
Hortobágyi Nemzetközi Művésztelep
Az alapítás éve: 1928, 1975, 1982, 2012
Fenntartó: Hortobágy Község Önkormányzata
Működtető: Hortobágyi Káplár Miklós Művészeti Egyesület
A művésztelep helyszíne: Hortobágy
Művésztelep vezető: H. Csongrády Márta fotó- és képzőművész
Levelezési cím: 4026 Debrecen, Hunyadi u. 12. 1/3.
Tel.: 06-30-345 5953
E-mail: mcsongradi@t-online.hu
Más kapcsolattartó személy: Vincze Andrásné polgármester
Cím: 4071 Hortobágy, Czinege János u. 1.
Tel: 06-52-369 021; 06-52-589 343
Fax: 06-52-589- 342
Email: phhort@externet.hu
Honlap: //muvesztelep.nanoweb.hu
Példájukat az 1970-es évek közepétől új művésztelep alapítók követték.
A második Hortobágyi Művésztelep 1975-ben Tilless Béla vezetésével kezdte meg működését a Hortobágyi Fogadóban. Első évben, 1975 őszén Bényi Árpád, Gyarmathy Tihamér, Kátai Mihály, Kocsis Imre, Kurucz D. István, Molnár Sándor, Sugár Gyula, Szőnyi Gyula és Tilless Béla festőművész dolgozott együtt. Munkájuk feltételeit a Megyei Vendéglátó Ipari Vállalat teremtette meg, amit a művészek műtárgyakkal viszonoztak.
A második évben májusban működött a művésztelep Bak Imre, Bodó Károly, Kurucz D. István, Moldován István, Schéner Mihály és három külföldi magyar alkotó részvételével. E nagy neveket felvonultató, rangos műhely tevékenységét 1976-ban beszüntették.
A következő művésztelepre hat évet kellett várni. 1981 telén Maghy Zoltán, Égerházi Imre, Madarász Gyula, Tar Zoltán és Sipos Zsófia alapította meg Hortobágyi Alkotótábor néven. Székhelye ugyancsak a Hortobágyi Vendégfogadó, fő támogatója azonban a Cívis Rt. volt. Bár Maghy Zoltán alkotói jelenléte a folytonosságot jelentette a tábor életében, a művésztelep vezető 1982-től 2001-ig Égervári Imre lett. Irányításával és lelkes szervezőmunkája eredményeként a művésztelep nemcsak megújult, de az ország határain túl is rendkívüli népszerűségre tett szert. Munkáját 1996-ig Kurucz D. István segítette szakmai titkárként. 1982-ben csatlakozott a hortobágyi festők köréhez Sipos Zsófia, Madarász Gyula és Tar Zoltán, egy évvel később pedig a művésztelep mai vezetője, H. Csongrády Márta képző- és fotóművész. S ettől kezdve járt vissza rendszeresen, vagy gyakran a művésztelepre több debreceni alkotó – Szilágyi Imre, Fátyol Zoltán, Madarász Gyula, Cs. Uhrin Tibor és Burai István -, továbbá a dunántúli Lakatos József és Horváth János, a budapesti Kurucz D. István és Bod László, az erdélyi Gaál András és Simon Endre, a kárpátaljai Földessy Péter, az ungvári születésű, Kassán élő Duncsák Attila, valamint a vajdasági Torok Sándor és Gyurkovics Hunor.
A művésztelep 1982-től 1992-ig a záró kiállításait a Hortobágyi Patkós Fogadóban rendezte, majd Debrecenben, a Medgyessy teremben, az Elan Galériában és az Arany Bika Szállóban is bemutatkozott. 1989-től kezdődően a tábornyitást is kiállítással kötötték egybe, melyeket a debreceni Aranybika Szálló Szép Ernő Termében, Hajdúszoboszlón, Karcagon, 1987-ben Hajdúböszörményen, a Művelődési Házban, 1988-ban a Pataky Galériában, majd a debreceni Kossuth Lajos Egyetemen rendeztek meg.
E második hortobágyi művésztelep kezdett el gyűjteményt fejleszteni, melynek válogatott darabjait gyűjteményes és tematikus tárlatokon mutatta be, pl. 1991-ben, 1995-ben és 2001-ben Budapesten – Ferihegy, Csontváry Terem, Vármegye Galéria -, illetve Hatvanban, Hajdúhadházon, végül külföldön is (Galerie Gaffelaer, Breda).
A művésztelep 2001-től, Égervári Imre halála után Hortobágyi Nemzetközi Művésztelep néven folytatta a tevékenységét. Művészeti vezetője Burai István lett, szervező titkára pedig H. Csongrády Márta. A fő támogató a Cívis Hotel Zrt. maradt, mely 2005-től fotótagozatot indítványozott, amit külön támogatásban részesített. A fotóművészek táborát Szebeni András szervezte.
Burai István művészeti vezető a programjában felvállalta a korábbi művésztelep koncepcióját, „a puszta sehol másutt fel nem lelhető, sajátosan magyar hangulatának a megörökítését”, de az amatőröket is befogadó törzsgárda rendszeres meghívása helyett újabb és újabb tehetségeknek kívánt lehetőséget adni az elmélyült munkára. A művésztelepre határon túli és hazai magyar alkotókat hívott meg. A nagy érdeklődés miatt a tábort rendszerint két turnusban kellett megrendezni.
A rendszerváltás előtti és utáni években egyre kevesebb forrás jutott a Hortobágyi Nemzetközi Művésztelep működtetésére, mely sok-sok küzdelem árán, 2009-ig tudott fennmaradni.
Pár év szünet következett. Egy 2010-es sikertelen újraélesztési próbálkozás után, 2012-ben H. Csongrády Márta elnyerte a folytatás lehetőségét, s Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep – Hortobágy néven újjászervezte a művésztelepet. A mai alkotótelep is a hajdani hortobágyi plein air festők közvetlen örökösének vallja magát, így megőrizte az elődök hagyományőrző és -tisztelő céljait. Az új művésztelep Káplár Miklóst választotta követendő példaképnek.
Az újraindított művésztelepen ma ismét 26-27 magyar és külföldi alkotó dolgozik a szabadban és a Titi Éva Faluházban kialakított kollektív műteremben. Utóbbi épület ad helyet a záró kiállításaiknak, de állandó kiállítás is látható itt a Hortobágyi Alkotótelepek munkáiból, melyeket korábban az Égerházi Galéria fogadott be.
A művésztelep fenntartását Hortobágy község önkormányzata és a működtetését is végző Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep Egyesület vállalta fel. Az első művésztelepi munkát a régi művésztelep résztvevőivel szervezték. Az új művésztelepi korszak jelentős változása azonban, hogy a kuratórium 2017-ben hat örökös tagot választott, akik pályázat nélkül, bármikor részt vehetnek a művésztelepi munkában. Mivel a művésztelepi kuratórium fontosnak tartja, hogy a táj iránt erősen elkötelezett művészek alkossák a művésztelep állandó tagságát, 2019-ig évente további 6-6 alkotóval kívánja szélesíteni az örökös tagok körét. Az éves támogatás mértékében más alkotók is kaphatnak meghívást részvételre.
Az Egyesület kiemelt célnak tekinti a művésztelep eredményeinek a rendszeres bemutatását Hortobágyon és Debrecen város valamely frekventált galériájában. Nagy gondot fordít a kapcsolatépítésre. Fő céljai között szerepel, hogy segíteni kívánja a határon túli magyar festők hazai művésztelepi részvételét és cserekiállítások megvalósulását, valamint a fiatal művészek tárlatokon való bemutatkozását.
